|
|
| |
Prosztata betegségek :
Jóindulatú prostata megnagyobbodás (BPH):
A jóindulatú prostata megnagyobbodás (BPH) a leggyakoribb jóindulatú daganat, ami a férfiakban megtalálható. A betegség egyértelmű összefüggést mutat az öregedéssel. Szövettani vizsgálatokkal már 35 éves kortól ki lehet mutatni egyesekben.
A prosztata az által okoz tüneteket, hogy a vizelet sugár útját szűkíti a húgycsőben. Ezen tünetek az 55 éves populáció mintegy negyedét érinti, míg a 75 éveseknek már mintegy felét. Ugyanakkor kezelésre csak akkor van szükség, ha a tünetek a beteg számára zavaróak. Korábban csak sebészi beavatkozással lehetett segíteni ezeken a betegeken, azonban jelenleg már kaphatóak olyan gyógyszerek, melyek vagy a prostata zsugorításával, vagy a prostatában lévő simaizmok elernyesztésével – amik összeszorítják a húgycsövet – megszabadítják a beteget e kellemetlen tünetektől.
A BPH tünetei két fő komponensből állnak:
Húgycsőelzáródás okozta tünetek:
- vizelet elindítási nehezítettség préselés ellenére
- vékony, szakaszosan ürülő vizelet sugár
- vizelés végi utócsepegés
Húgyhólyagban létrejövő változások okozta panaszok:
- hirtelen jelentkező vizelési inger
- gyakori vizelések
- maradék-vizelet érzés vizelés végén
- gyakori éjszakai vizelések
A tünetek összegzésére különböző táblázatok léteznek. Talán a leggyakrabban (és általam is) használt az International Prostate Symptom Score vagy IPSS. A kapott pontértékek és a közben elvégzett vizsgálatok (fizikális vizsgálat, prostata tapintás, vérvétel, vizeletvizsgálat) eredményeit értékelve lehet a beteggel a szóba jövő kezelési alternatívákat megbeszélni.
IPSS táblázat:
Amennyiben IPSS eredménye 0-7: Önnek semmilyen, vagy enyhe panaszai vannak.
Amennyiben IPSS eredménye 8-17: Önnek jelentős panaszai vannak, keresse fel rendelésemet
Amennyiben IPSS eredménye 18-35: Önnek igen súlyos panaszai vannak, műtéti kezelés is szóba jön
Prosztata rák:
Európában a férfiak között a rosszindulatú daganatok 11%-át adja, évente mintegy
2,6 millió (!!) új esetet regisztrálnak.
Rizikó faktorok:
amennyiben egyenes ági rokonoknál fordult elő prosztata daganat, úgy a kockázat, mintegy duplája. Ide tartozik még az állati zsírokban gazdag étkezés, alacsony E-vitamin, szelén és flavin bevitel. A naposabb (mediterrán) országokban megfigyelhető ritkább előfordulást a többlet D-vitamin termeléssel hozzák összefüggésbe, ami megelőző hatású lehet.
A prostata rosszindulatú daganatának diagnózisához vezető úton alkalmazandó vizsgálatok, a prostata tapintás, vérvétel (PSA – Prostata Specifikus Antigén) és ritkábban végbélen keresztül elvégzendő prosztata ultrahang vizsgálat. Ezen adatokból következtetünk arra, hogy az illető páciensnél felmerül-e a daganat lehetősége. Időnként ismételt vérvételre is szükség lehet. Amennyiben erős a gyanú a daganatra, úgy végbélen keresztüli, ultrahang vezérelt prostata mintavételt (biopsia) végzünk.
A beavatkozás során a prostatából – annak méretétől függően – 8-14 mintát veszünk. A mintákat kórszövettani vizsgálatra küldjük. Ha azokban prostata daganat került leírásra, úgy kiegészítő vizsgálatokat (csontscintigráfia, kismedencei MR) végzünk a daganat kiterjedségének megállapítására. Ezek ismeretében lehet a beteggel az egyes kezelési formákat megbeszélni.
Ha a daganat nem haladja meg a prostata határait (szervre lokalizált) és áttétek nem igazolhatóak, a kezelési lehetőségeink között szerepel a műtét, a sugárkezelés és megfigyelés.
Ha a daganat túllépte anatómiai határait, de áttétek még nincsenek, akkora választható kezelési alternatíváink az átmeneti hormonkezelést követő sugárterápia, illetve panaszmentes idős betegek esetén a megfigyelés.
Ha daganat már áttéteket adott (leggyakrabban a kismedencei nyirokcsomókba illetve a csontokba), akkor hormon kezelést indítunk, vagy kemoterápiát. |
vesekövesség:
A vese feladata a szervezet víz és ásványi anyag háztartásának egyensúlyban tartása. A vizelet nem más, mint a vese kiválasztó működésének a produktuma. Bizonyos körülmények között a kiválasztásra került anyagok egy része (kálcium, oxalát, foszfát) – amik normálisan oldott állapotban vannak – túlkoncentráltakká válnak és kristályként kiválnak a vesében. Ha ezek a kis kristályok összetapadnak, panaszokat okozó húgyúti kövekké válhatnak.
A vesekövek többféle ásványi anyagokból tevődhetnek össze:
Kálcium kövek: A leggyakoribb kőalkotó az oxaláttal együtt. Sokakban azért alakul ki kő, mert nagy mennyiségben választanak ki a vizelettel vagy kálciumot (hypecalciuria), vagy oxalátot (hyperoxaluria). Ez utóbbit figyelhetjük meg gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa) illetve béleltávolítással járó műtéteket követően.
Struvit kövek: Ezen kövek magnézium, ammónium, foszfát és kálcium-karbonát keverékéből állnak. Ezeket a köveket elsősorban a vizeletben lévő, ammónia termelésre képes baktériumok okozzák azáltal, hogy a vizeletet lúgossá teszik, kedvezve a struvit kövek kicsapódásának.
Húgysav kövek: Húgysav a szervezetünkben a fehérjék lebomlásával keletkezik. Amennyiben a vizelet pH 5,5 alá esik, az túltelítetté válik húgysavkristályokból, amit hyperuricosuriának hívunk. Ezen állapotban a kristályok kövekké állhatnak össze és sárga színű, kifejezetten kemény követ hoznak létre. A húgysav köveket hagyományos röntgen vizsgálattal kimutatni nem lehet, mivel a röntgensugarakat áteresztik magukon.
Cisztin kövek: Igen ritka – de kemény – kőtipus. Öröklődő anyagcsere zavarban szenvedőkben lehet kimutatni. A betegség során a vizelet cisztinnel telített lesz, amit cystinuria-nak hívunk. |
Vesedaganat:
A daganatos megbetegedések közül a 8. leggyakoribb. Európában évente mintegy 30.000 új eset fordul elő, melyből 15.000 beteget elvesztünk betegsége miatt. Férfi/nő arány 1,5:1; a leggyakrabban a 60-70-es korosztályt érinti. Előidéző faktorok között a dohányzás, túlsúlyosság és magas vérnyomás miatt szedett gyógyszerek szerepelnek. Manapság a betegség több mint 50%-át véletlenül, pl. egyéb okból elvégzett ultrahang vizsgálat során fedezik fel. A régi, klasszikus tünethármast, mint: vérvizelés, deréktáji fájdalom, tapintható hasi terime, már csak elvétve látjuk.
A betegség részletes kivizsgálásához fizikális vizsgálat, vérvétel, mellkas röntgen és hasi CT/MR vizsgálat tartozik. Ezek függvényében lehet meghatározi a beavatkozás típusát.
A vesedaganatok gyógyítása egyértelműen sebészi, ami azt jelenti, hogy gyógyulásra csak abban az esetben van esély, ha a daganatot maradéktalanul eltávolítjuk.
Sebészi kezelésük manapság igen sokrétű lehet. Kezdve a hagyományos nyílt műtétekkel, amik során vagy az egész vesét, vagy csak magát a daganatot távolítjuk el, illetve az egyre inkább teret nyerő kamerás (laparoscopos) beavatkozások. A műtéti típus megválasztása sok adattól függ, azt minden egyes beteggel külön egyeztetve végezzük.
Amennyiben a műtét előtti vizsgálatok távoli áttéteket nem igazoltak és a daganatot sikerült teljesen eltávolítani, további onkológiai kezelés nem szükséges, csak szoros urológiai kontroll. Amennyiben áttétek vannak, illetve a daganat eltávolítás nem volt teljes, kiegészítő, immuno-kemoterápia válhat szükségessé, amit onkológus szakorvosok végeznek. |
Hólyagdaganat:
A daganatos megbetegedések között a 4. helyen áll. Évente mintegy 92.000 új eset fordul elő, férfiakban mintegy 2.5-szer gyakrabban, mint nőkben. Előfordulásuk az életkor előrehaladtával nő. Előidéző faktorok között több olyan szerepel, amikről egyértelműen kiderült, hogy közvetlen összefüggés van köztük és a daganat között. Ilyenek egyes foglalkozások, mint nyomda-, vas-, és aluminium ipari munkások, ipari festékkel és kőolaj származékokkal érintkező emberek. Végül, de nem utolsó sorban a dohányzás. Erről azt is bebizonyították, hogy azok, akik a műtétet követően felhagytak káros szenvedélyükkel, nagyobb arányban gyógyultak meg véglegesen, ezért köztük a hólyagdaganatos halálozás is kisebb volt.
A hólyagdaganatok leggyakoribb tünete a fájdalmatlan vérvizelés, amit általában nem kísér sem csípő vizelet-érzés, sem gyakori vizelési ingerek. Nagyon fontos, hogy amennyiben egy betegnél véres vizelet jelentkezik, haladéktalanul jelentkezzen urológiai rendelésen részletes kivizsgálásra, amit ambulanter (kórházi befekvés nélkül) is el tudunk végezni.
A kivizsgálás részei:
Ultrahang vizsgálat (vesék, telt hólyag), vizelet cytologia. Amennyiben ezek felvetik daganat gyanúját, kiegészítő vizsgálatokat végzünk, úgymint vesefestéses röntgen vizsgálat (urográfia) illetve hólyagtükrözés (cystoscopia). Ha a cystoscopia során daganatot találunk a hólyagban, azt műtétileg kell eltávolítanunk. Ezt a húgycsövön keresztül bevezetett speciális eszközzel, az ún. resectoscoppal végezzük. Amennyiben a daganat maradéktalanul eltávolításra került - a szövettani lelet függvényében – kiegészítő hólyagkezelésekre kerülhet sor, amit vagy kemo- vagy immunoterápiás szerrel végzünk előre meghatározott séma szerint
A hólyagdaganatokat két nagyobb csoportba sorolhatjuk: a csak a hólyag belső nyálkahártyájára lokalizálódó, ún. nem-izominvazív, illetve az izominvazív típusba. Ezen utóbbi esetek prognózisa rosszabb, kezelésük is eltér az előbbiekétől. |
HEREdaganat:
A férfiakat érintő daganatos megbetegedések 1-1,5%-át, az össz daganatos megbetegedések 5%-át teszik ki. Magyarországon mintegy 3-600 új eset fordul elő évente. Elsősorban a 19-35 éves korosztályt érinti.
Rizikó faktorok:
Korábbi heredaganat az ellenoldali herében, rejtettheréjűség, későn operált (1 éves kor után) here leszállási zavar, here daganat az egyenes ági rokonságban.
Általában fájdalmatlan, folyamatos herezacskó megnagyobbodás tüneteivel jelentkezik. Ahogy a daganat növekszik, tompa húzó érzés társulhat hozzá.
Ha felmerül heredaganat gyanúja, sürgős here ultrahang vizsgálat szükséges! Amennyiben ez megerősíti gyanúnkat, akkor az úgynevezett here tumor markerek (AFP, béta-HCG, LDH) levételét követően mielőbbi here eltávolítást kell végezni, hogy a daganatos szóródást elkerülhessük. (Ha az ellenoldali here bármilyen okból hiányzik, javasolt a beavatkozás előtt spermafagyasztást végeztetni) A műtétet lágyékhajlati metszésből végezzük, és a here eltávolításán kívül magába foglalja az ondózsinór eltávolítását is. Ezután kerül sor az áttetek meglétének feltérképezésére, mivel a heredaganatok növekedése igen gyors (duplikációs idejük mintegy 30 nap). Ezen vizsgálatok mellkasi és hasi CT-t jelentenek. Szövettani, labor valamint a CT leletek birtokában lehet a betegséget pontos stádiumba sorolni, ami a kezelés megválasztásához nélkülözhetetlen. A kezelés változó ciklusszámú chemotherápiából, bizonyos esetekben műtétből, ritkábban megfigyelésből áll.
A heredaganatok jelen kezelése az onkológia egyik „sikerágazata”, ami azt jelenti, hogy a modern chemotherápiás szerek (elsősorban platina tartalmú készítmények) mellett a gyógyult betegek aránya elérheti a 90%-ot is! Elég csak Lance Armstrongra, a hétszeres Tour de France győztesre gondolni, akinek még agyi áttétei is voltak, s ezek eltávolítása, majd többszöri kemoterápia után vállalta és nyerte meg a verseny(eke)t!
Bővebben:
|
PENIS Daganat:
Kifejezetten ritka betegség. 100.000 lakosból mintegy 0.1-0.9-et érint Európában. Rizikófaktorai elsősorban a rossz higiéné, fitymaszűkület megléte, idült gyulladásos folyamatok és vírusfertőzés (Humán Papilloma Vírus – HPV 16, 18) lehetnek.
Ismert tény, hogy az újszülött korban körülmetéltek között rosszindulatú penis daganat nem fordul elő. Azonban akiknél gyermek, vagy felnőtt korban végezték el ezeket a beavatkozásokat, azok között előfordulhat.
Diagnózist szövettani mintavételt követően lehet felállítani, ami meghatározza a később elvégzendő vizsgálatokat, illetve kezeléseket is.
Prognózis:
Az összes esetet figyelembe véve az 5 éves túlélés mintegy 50%-os. |
|
|
|
|
| |
Dr. Kovács Péter
3300 Eger, Pacsirta u. 8.
Tel.: 06/30-636-4224
Email: kpetik@gmail.com |
|
|
| |
|
|
